Milyen egyszerű kérdés. Hát persze, hogy tudom. Ez és ez a nevem, ennyi és
ennyi idős vagyok, ez a szakmám és ezek a hobbijaim.
Akkor most menjünk egy szinttel lejjebb.
Tudod-e, hogy milyen vagy legeslegbelül, mik a legbelső motivációid, késztetéseid?
Mi az, ami boldoggá tesz, ami hajt, amit szenvedélyesen szeretsz?
Így már lehet nem is olyan egyértelmű a válasz.
Szerintem nagyon kevés ember van, aki valóban tisztában van ezzel.
Ha nem tudod te ki vagy mi vagy valójában, hogyan építs fel egy tudatos
életet, hogyan legyél boldog, hogyan válasz olyan szakmát foglalkozást, ami boldoggá
tesz? Hogyan találj egy olyan párt, aki valóban illik hozzád, ha azzal sem vagy
tisztában téged mi motivál legeslegbelül? Így olyan az élet, mint valami szerencsejáték,
vagy bejön vagy nem.
Mindenki a boldogságot űzi, hajtja, számtalan bölcs ember próbálta már
definiálni a boldogságot, azt mondják a család az, a hivatás vagy a művészet... A boldogság forrása nem ugyanaz minden ember számára. Tudom, hogy vannak dolgok, amik másoknak
boldogságot okoznak, nekem pedig teljesen közömbösek.
Hogy ki vagy valójában? Ennek a tudatossága egy olyan gyöngyszem, amihez
nagyon mélyre kell merülni. Mert a lényed esszenciáját és egyszerűségét sok-sok
réteg kudarc, fájdalom, hazugság, tévedés, leértékelés, hiba temeti el.
Úgy gondolom ez mégsem egy lehetetlen küldetés. Úgy gondolom mégis fel
lehet ezt fedezni.
Te meg szoktad figyelni saját magadat?
Ez egyik nyomra vezető jel ugyanis saját magunk megfigyelésé. Az élet
különböző dolgaira adott reakcióink. Mik azok a dolgok, ha az éjszaka közepén
felébresztenének minket, akkor is lelkesen hajlandóak lennénk csinálni? Mik
azok a dolgok, amit akkor is csinálnánk, ha egy fillért nem keresnék vele, mert
egyáltalán nem pénz motivált indíttatások? A cselekvésre adott reakcióid nyomra
vezethetnek.
Megfigyelni saját magad: mik azok a tevékenységek, amik a legnagyobb
örömmel töltenek el, nyomra vezethetnek abban, hogy megtaláld a legbelsőbb
motivációid, céljai és indíttatásaid.
Mi az, amit ebben az életben meg szeretnél valósítani, mi az a dolog,
amiben nyomott szeretnél hagyni magad után? Mi az a dolog, amit te hozzá
szeretnél tenni ehhez a világhoz?
Ha belegondolsz elég sivár az élet, ha ez ember azt sem tudja megmondani mi
az a dolog, amiért érdemes élni, levegőt venni, minden nap kikelni az ágyból.
Az élet nem egy taposómalom, az életednek neked kell értelmet adnod, ezt senki
nem fogja megtenni helyetted.
És ha sikerül felfedezned a célod, azt a dolgot, azt az eredményt, amit
létre szeretnél hozni, nem marad más dolgod, csak elkezdeni tenni és tenni és
tenni minden nap ezért a célért. Dolgozni keményen rajta. A cselekvőség fogja
ugyanis meghozni a következő szintet a mélymerülésben, amit azért a gyöngyszemért
teszel, ami Te vagy valójában!
Mert mialatt teszel és teszel és teszel, nagyon sok új dolgot fogsz magaddal
kapcsolatban felfedezni, már amennyiben, mint gondos megfigyelő saját magad folyamatosan
górcső alá helyezed.
Ekkor megint egy lépéssel közelebb kerültél a folyamatban önmagad megismeréséhez.
Mert valóban egy gyöngyszem vagy ott lent a mélyben, csak oly sok minden
takarja el még a te szemed elől is a saját a ragyogásod.
Nem mondom, hogy ez egy könnyű folyamat. Én nem szeretem azt mondani embereknek
valamiről, hogy nehéz és sokáig tart, mert ezzel elültetem bennük ezt a
felvetést. A dolgoknak nem kell nehéznek lenniük és sokáig tartaniuk. Viszont most
mégis az mondom, hogy saját magunk megismerése egy összetett feladat, tudnod
kell a célod, rendelkezned kell vele és ezután a tevőség mezején fogsz
legbelsőbb lényed felfedezésében újabb előrelépést tenni.
Hisz magadat megismerni egy folyamat. Szükség van hozzá egy célra és
szükség van hozzá cselekvésre, sok-sok cselekvésre, sok-sok interakcióra és súrlódásra az élettel magával, hogy le tudd vonni a megfelelő következtetéseket.
Légy gondos megfigyelő önmagaddal szemben is, és tudom, hogy előbb utóbb
meglesz az a gyöngyszem.
Boróka
